04.17
Első idei légkondis tánc:)
Első idei légkondis tánc:)
Nem mintha nézném a sorozatot, de azért szíven ütött, hogy rosszul írták a kedvenc szereplőm nevét. Nem egyszer, hanem kétszer is. Mi az, hogy Jamie?? A neve Jaime, mint j’aime!! igaz, hogy valószínűleg nem úgy kell ejteni, de akkor is ez a neve. és pont.
Nekem tetszik az ördöglakatos ruha, akkor is, ha eltart egy darabig, amíg felveszem. A nadrággal még kell szórakozni kicsit hogy ne takarjon bele a szürkébe, de hát ez van.
Az angol-nap ma a suliban jó volt, csak elég idegesítő hogy a versekből kb semmit nem értek, a színdarabokat meg azért egész jól. Meg a quiz-t is egész jól pedig angolul volt. De az, hogy a magyar szavakat nem értem a nyelvtörténetről, ami amúgy nagyon érdekes, az elég megdöbbentő. Vagyis nem ez a legjobb szó de nem tudtam mást írni most :)
A kép meg csak azért ez, mert ez hasonlít a legjobban a ruhához. De elnézve a tükörben magamat, nem is hasonlít annyira, mint gondoltam.
Kilencedik előtt anyu megvette.
Kilencedikben meg volt a két csukló, a gallér, a szalag, és a blúz.
Tizedikben, nem találtam az egyik csuklót.
Jövőre, tizenegyedikben nem fogom találni a szalagot.
Tizenkettedikben nem fogom találni a gallért.
Tizenharmadikban eltűnik a blúz is, és csak a csukló, a szalag, és a gallér lesz meg, amik természetesen előkerülnek majd.
Nem is olyan rossz ez így :))
Itt a tavasz, nyílnak a virágok,
Jön a meleg, mit annyira várok,
Elmúlt a hideg, eltűnt a tél,
Hiába, itt nincs remény.
Jönnek a sirályok, vége a télnek,
Futok a hallal, eszeveszetten félek,
Csiripelnek a madarak, nem kell a vekker,
Csak azt sajnálom, hogy nem vagy velem reggel.
Elcsórtam valakitől, de csak mert nagyon aranyos:))
mind a kettő. a cica is, és a versike is.
Olyan furcsa, hogy vannak olyan napok, amikor egész nap semmi dolgod nincsen és csak unatkozol, és chaten sincs fent senki. Aztán vannak olyan napok, hogy sietnék a buszhoz táncra, de kábé 6an írnak rám, hogy szia :D. És most, este is, amikor csinálnék egy fontos dolgot (összeszedni 15GB-nyi üres helyet egy hordozható adathordozón. Tudjátok, milyen nehéz ez?) akkor is rám írnak jópáran, kezdve a kémialeckétől a kémiajegyzőkönyvig. Erről jut eszembe, nem tudom, mi a kémia lecke. Na de sebaj, majd reggel lemásolom valakiről.
Tudom, hogy minden évben eljössz hozzánk, és itt maradsz 3 hónapra, de ha lehet, akkor közben ne látogasd meg a máshol élő barátaidat, mert ha utána visszajössz, nagyon fázunk a hirtelen hideg miatt.
Tudom, hogy imádod, ha hóesést csinálhatsz, mert akkor mindenki épít neked hómacit és hóembert, de ha lehet, akkor egyenletesen ejts havat, otthonra és Budapestre is ugyanannyit. Akkor nem lenne az, hogy itthon rideg téli kinézete van a tájnak, suliban meg vidám tavasz.
Ma megkaptam a félévi bizimet, rögtön ki is nyitottam. Persze egyből szemetszúrt, hogy az én ellenőrzőm benne van abban a nyolcban, ahol nem sikerült elsőre eltalálni, hogy gimnázium, vagy szakközépiskola. Ezen hamar túlteszem magam, mert annyira tényleg nem feltűnő, csupán dupla vastagságú az oldal és rossz a számozás. De az, hogy elolvasom a nevemet, és érzem, hogy valami fura. És nem tűnik fel, hogy mi, talán rám nézve sem túl pozitív. De az, hogy nem sikerült átmásolnia magát helyesen a nevemnek az ellenőrzőm elejéről a közepébe, az azért probléma. Pedig annyira nem nehéz. Na jó, talán egy picit.
Persze, hogy egy héttel a másfél méteres hó után megyek. Persze, hogy már alig van hó. És persze, hogy nincs ékezet a billentyűzeten, ami miatt ékezetek nélkül kellett megírnom a törit. De azért szuper volt :D
Csak visszafelé kellett sietni, autopályán 160nal, reptéren megkeresni a germanwingst, aztán átmenni a másik germanwingshez, majd ott is megtudni, hogy a szemközti a jó, ahol a km-es sor van. De a legjobb a GW-es srác képe volt, ahogy válaszolt arra a kérdésre, hogy mennyire kell sietnünk: Schnell. De jófej volt, mert átvitt minket a másik sor legelejére :D
És hát persze, nem is a budapesti gép lett volna, ha nem félóra késéssel indul…
“Töretlenül hódít világszerte – így Magyarországon is – a blogolás, az internetes naplóírás, a webnapló.”
A fent említett idézetben arról olvashatunk, hogy terjed az interneten lévő naplóvezetés, vagyis a blogolás. Ezzel én nem értek egyet, ugyanis a blogolás nem egyenlő a naplóírással. A napló - franciául livre intimé - egy személyes dolog, melyet az ember saját magának, vagy a következő nemzedéknek ír. Ha a naplóját mindenki az interneten vezetné, akkor tele lenne értelmezhetetlen kisregényekkel az internet. Ebben igaza van bizonyos szinten M.tanárnőnek, mivel ha a naplót magunknak írjuk, akkor egy saját nyelven tesszük ezt, ami nem mindig érthető másnak. Olyan ez, mint a vázlatírás. Mindenki úgy jegyzetel, ahogy az saját magának a legkönnyebben emészthető. Így pedig már nem is érdemes elolvasni az internetes naplókat. Ha pedig az emberek nem olvassák, akkor nem is írják. Ezek alapján a blog nem tekinthető naplónak. A blogolás pedig hódít rendesen, de mutasson nekem valaki egy olyat, ahol csak és kizárólag szövegek vannak, se egy kép, se egy gif vagy youtube-link. Szóval szerintem ez nem így van.
Tessék, most belekötöttem a fogalomba. Mivel ez arról szól, ha szabadon értelmezem…